Racing Life 4

Szombaton majdcsak valamikor délben keltem fel. Úgy éreztem, kipihentem a hetet. Kimásztam az ágyból, üres volt a lakás. Tony biztosan elmászkált, valakivel valahova. Csináltam egy kávét és visszament

em a szobámba. Nagyjából minden a helyén volt már a nagy költözködés után. Visszamásztam az emeletre, bebújtam az ágyamba, az éjjeli szekrényre tettem a kávém, laptopot előszedtem és bekapcsoltam. Elsődlegesen az e-mailjeim néztem

meg.

Bejövő levelek száma: 1 – miért is voltam olyan naiv, hogy mindenki kibírja nélkülem.

Feladó: Kimi Räikönnen, Red Bull – már most jól kezdődik….elmerjem olvasni vagy inkább egy mozdulattal a kukába tegyem?! Erőt vettem magamon és megnyitottam.

Hello Zöldfülű! A múltkorihoz hasonló látogatást teszünk este a PitLane-be. Megjelenés kötelező. Elég, ha csak magadat hozod, alig kiöltözve (farmer, póló tökéletesen meg fog felelni.) Van egy meglepetésünk a többiekkel!

Találkozó: 19:00:00, a PitLane előtt!

Üdv. K.R.

A múltkori után, már fel sem merült bennem, hogy ne menjek el. De addig még volt pár órám, így azt a pihenésnek szenteltem, és felhívtam apukámat. Tárcsázás, kicsöng, 1-et, 2-őt, 3-at.

- Szia Leo! Mizujs? – kérdezte apukám vidáman.

- Szia Apu! Semmi extra. Pihenek egy kicsit.

- Egy jó versenyző sose pihen! – kacagott a telefonba.

- Egy jó versenyző nincs leterhelve!! – mondtam már én is mosolyogva.

- Milyen volt a heted fiam?

- Hát megdolgozott Kimi rendesen. Ki vagyok…Iszonyat milyen hideg és távolságtartó.

- Mert célja van veled…ha semleges lennél neki, nem foglalkozna veled.

- Neked nem mondott semmit? – kérdeztem érdeklődve.

- Nem…vagyis de…de azt nem adom ki! Hidd el…jó lesz ez neked! – mondta most már komolyan.

- Rendben. Egyszer majdcsak kiderül, hogy mi lesz a sorsom itt.

- Igen. Viszont én most megyek, mert van még ezer dolgom. Majd beszélünk, rendben?

- Igen. Legyél jó! Vigyázz magadra!

- Te is! Szia! – mielőtt elköszönhettem volna tőle már le is tette a telefont.

A délután további részét, pihenéssel töltöttem, hiszen tudtam, hogy este végem lesz mint egy botnak.

*

{ Kimi Räikönnen }

Szombat van és én a gyárban az irodámba készítem elő Leo anyagát a megbeszélésre. Leo már adott volt, hogy ki lesz a másik pilóta, az még nem volt eldöntve. Délutánonként egy másik pilótával is foglalkoznom kellett. Elvégre adni kell a minőségre. Még nem volt időm megírni Leo jellemzését, ami órákon belül a Christian elé kerül. A megbeszélésen jelen lesz Adrian, Christian, Virág, Guill, Marko és Én. Van még pár órám 3 óráig, így gyors megírom Leo jellemzését.

„Pszichikailag felkészült a versenyzésre. Problémamegoldó képessége kiváló. Gyorsan és jól reagálja le a stresszhelyzetek adta nyomást. Nyomás alatt, vét hibát, de nem kimagaslót, ezt lehet fejleszteni. Pontosságával nincs gond. Ösztönzés szükséges a minél jobb eredmény elérésében. Mentálisan megfelelő a hozzáállása a versenyzéshez. Telemetriai adatokból hamar felfogja, hogy mit és hogyan kell csinálnia. Jó meglátásai vannak, amit hiba nélkül tud kivitelezni. Kollegáival jó a viszonya. Társaságba hamar be tud illeszkedni. Véleményem szerint minden pontban megfelel a munkára.”

Nem kellett túlzásba vinni a fényezést. Ahogy írogattam Virág toppant be hozzám.

- Beszélhetnénk Kimster? – kérdezte, ahogy leült a tipikus üzletasszony megjelenésével.

- Mond drága Virág szálam… - mondtam neki még mindig a laptopba merülve.

- Ha-ha-ha – mondta enyhe gúnnyal, amire én csak felsandítottam a gép mögül.

- Mi a véleményed Leoról?

- Meg vagyok elégedve a munkájával. Miért? – dőltem hanyatt a székembe

- Csak érdeklődöm. Látok a srácban fantáziát versenyzés téren. De nem érzed, hogy kicsit túl kemény vagy hozzá? – majd hátra dőlt ő is a széken.

- Nem. Majd mikor már úgy érzem, hogy hozzászokott rendesen a pontossághoz, és megszokta a keménységet majd eresztek a gyeplőn, mert utána nem kell annyit fegyelmezni.

- Nekem hasonlít valakire… - ettől a mondattól féltem.

- Leo hasonlít a fiatalabb énemre igen. – vallottam be töredékesen. - Ezért is fogom szigorúbban, alapjáraton, mint akárki mást. Nem akarom, hogy rossz útra tévedjen, mert fiatal korából kiindulva hajlamos, hogy sok mindent kipróbáljon. Tökéletes versenyző De ezt nem érzékeltetem vele, hogy még jobban megtanuljon, magán uralkodni, és minél többet hozzak ki belőle. – mondtam miközben lecsaptam a laptopot felálltam és odaálltam az ablak elé és csak figyeltem, ahogy mindenki mászkál a gyár udvarán.

Virág odajött hozzám. Bele karolt a kezembe, és a fejét a vállamra tette.

- Hiányzik… - mondtam halkan

- Tudom…de mi itt vagyunk neked! – és felnézett rám. Nyomtam egy puszit a homlokára. – Hallottam Sebastól, hogy mikor telemetriáztatok, sikerült kikapnod a Bahrein-i időmérőjét…

Nem szóltam semmit, csak ránéztem az órámra.

- Kimi…előbb utóbb tovább kell lépned.

- Tudom…de nem akarok ennyi. Szóval van még kb. fél óránk 3-ig. Összeszedem a papírokat és mehetünk is.

Nem vagyok odáig az ilyen kerekasztal beszélgetésekért. De mivel lassan jön a szünet legjobb része, a tél…ezért muszáj volt minél előbb dönteni, hogy ki lesz Leo csapattársa. Több név is felmerült az elmúlt napokban, a csapattárs posztra. De csak a legjobb kerül Leo mellé.

Háromnegyed 3-ra értünk a tárgyalóba. Christian ült az asztalfőnél. Jobbra tőle, Adrian és Marko. Balra tőle pedig mi hárman. Virág, Guill, és Én.

- Sziasztok! – érkezett meg a főnök és mindenkivel kezet fogott. – Akkor lássunk hozzá. Kimi, Guill a jellemzéseket légyszives. Virág addig te pedig mond, meddig jutottatok az aerodinamikával.

Odaadtam Christiannak a jellemzést. Az enyémmel kezdte, majd utána jött Guill két másik pilótájának jellemzése.

- Hmmm – hümmögött Christian magába – Leo jellemzése nagyon pozitív. Ez tetszik. Mennyit fejlődött a hét eleje óta Kimi?

- Sokat! Nagyon jó meglátásai vannak. 90%-ban úgy döntött az elemzett telemetriában, ahogy mi döntöttünk. És a további 10%-ban jobban, mint mi.

- Értem. A másik két pilóta nem ilyen jó jellemzéssel rendelkezik. Maradjunk annyiban, hogy a másik két pilóta kiesett a játékból. Így belsőssel kell megoldanunk a pilóta kérdést. – majd átvette Helmut a szót.

- Azt beszéltük Christiannal, hogy ha fel áll ez a helyzet az elemzések során, van két ajánlatunk a továbbiakra. Az egyik Sebastian, a másik egy WSR kategória jelölt, aki tesztelt már a Red Bullal, Marco Barba…

Pro Contra listát állítottunk fel a következő 1 órában a két pilóta mellett, és az egyikük nagy fölényben nyerte meg a „csatát”.

*

Este 5-kor kezdtem el készülődni. Fürdés, öltözés és cetli a hűtőre, hogy mit kell, hogy vegyen Tony. Most kivételesen gyalog mentem, hiszen ha iszunk akkor nem kellene nagyon vezetni, illetve a PitLane sincs olyan messze, hogy ne tudjak odáig elgyalogolni. Mivel kezdett már hűvősre fordulni az idő ilyen tájt November végén, felvettem egy kabátot is egy sállal. Remélem, nem hagyom majd el. Bár amilyen részegek leszünk semmi sem kizárható. 6:15-re lettem kész. Felvettem a cuccaim, pénztárca, lakáskulcs és már indultam is.

6:45-re értem a PitLane elé. Eléggé foglalkoztatott a meglepetés ténye így felhívtam Kimit.

- Nem fogadok el késést!! – vette fel a telefonját.

- Nem is kell elfogadd mert már én itt vagyok. Itt várok rátok. Mikor érkeztek.

- Most! – majd megfordultam és már ott voltak. Virág, Seb, Kimi, Guill és egy leányzó. Semmi meglepetés szagot nem láttam a dologba így kicsit lelombozódtam.

Bementünk, elfoglaltuk a helyünket és akkor hozakodott elő Kimi a meglepetés témával.

- Na szóval ígértem neked egy meglepetést! – Virág és Guill összenéztek és várták a reakcióm

- Igen…írtad de nem látok semmi meglepetést. – erre Virág fogta magát és kaptam egy tipikus zöldfülű taslit a tarkómra.

- Fogd be figyelj! – mosolygott Virág.

- Jó jó! – simogattam meg a tarkóm.

- Na szóval első körben be kell, hogy mutassalak a sajtósodnak, Nina-nak! Ő lesz a jobb a kezed a bal kezed, a lábad a fejed és nem utolsó sorban az AGYAD!!

Mindenki jót röhögött a dolgon még én is. Közben kihozták az első kör piát.

- Szia! – mondta egy nagyon kis csinos lány Kimi mellett.

- Hello! Azt hittem Guill barátnője vagy. Bocs. – mondtam pirongva

- Hjajjjj szép is lett volna, ha az enyém lenne. Rá se nézhetnél, de a kisasszony nem hagyta magát… - sóhajtott fel színpadiasan és átölelte a csajszit, aki odabújt Guillhoz.

- A másik… - folytatta Kimi, miközben ránézett Sebre. – bemutatom neked a csapattársad… - köszörülte meg a torkát – Sebastian Vettelt!!!!! – mindenki ujjongott én meg csak pislogtam.

Majd felállt Sebas és nyújtotta a kezét.

- Hello Csapattrás! – és megveregette a vállam.

Meg voltam szeppenve. Nem hittem volna, hogy valaha is vele fogok versenyezni. Csak elkerekedett szemekkel tudtam nézni és próbáltam felfogni, hogy ez nem egy poén, hanem ez a valóság! Ennek nagy örömére legurult egy két pohárka ital. Mikor már eléggé jól álltunk megjelent pár srác mellettünk. Kiderült, hogy ők szerelők, és csatlakoztak hozzánk. A részletekre pontosan nem emlékszem, de azt tudom, hogy sokat beszélgettünk, és hülyéskedtünk. A végén már olyan bátor voltam, a sok alkoholtól, hogy megfogtam Ninát és táncolni vittem. Nem vagyok se énekes se táncos…de a pia sok mindent kihoz az emberből. Többek között ezt is. Majd, hogy ezt a húzásom is übereljem…Sebbel elénekeltük a ’We are the Champion’ című számot. Ott dülöngéltünk. Miközben Kimi a titokzatos és számomra tabu ’Honey’ nevezetű hölgyet fűzte az asztalunknál.

- FIGYELEEEEM!! Kimi te is húzd ki a nyelved a hölgy szájából! Na szóval…Deniiiiis légyszives…te is mert ha rossz leszel hátsókereket kapsz aztán leshetsz…Na szóval…avassuk fel Leot…Tudjátok… - erre fura mosoly ült ki Virág arcára.

- És most emiatt hagytam abba az eddigi fontos tevékenységem?? – kérdezte Kimi – Na de akkor legyen…Honey édesem…tudod mit, és mennyit ugye?

- Persze…mindjárt hozom.

- Köszi!

Nem tudtam mire készülnek, de már nem mertem megkérdezni sem. Kihozott a csaj valami fura színű cuccot…

- Na hát akkor – szólalt meg Virág – Leo! Üdvözlünk a csapatban! Ezt pedig…FENÉÉÉKIG!! Amennyi marad annyi PR rendezvény!!

Aztán mindenki elkezdte ordibálni, hogy „Fenékig”…

- Na neee…ennek iszonya kinézete van…

- Ne légy nyusziiii – mondta Nina

Erre vérszemet kaptak a többiek és már azt skandálták, hogy „Nyuszi”…Erőt vettem magamon és fogtam magam szagolás nélkül letoltam a cuccot....

- Oooooooooohooooooooohhhhhhhhohhhhhhhhhhhhh!! Vááááááááááááá!!! – kiáltotta mindenki egy emberként.

- Jéééééééééééééééézusom! – mondtam miután leért az utolsó csepp is… - Mi volt ez???

- Abszint…keverve Red Bullal…persze az abszint összes fajtája megtalálható volt benne…

Nem tudtam mit mondani csak azt éreztem, hogy rosszul kezdek lenni. Elkezdtem rohamléptekkel kimenni a kocsmából…neki támaszkodtam egy fának és lehajtottam a fejem és vártam, hogy bekövetkezzen a gyomrom vegetatív folyamatának végeredménye.

Kimi kijött hozzám, de hallottam, hogy bent jó a hangulat.

- Ez történik az autóba is ha bekajálsz futam előtt! – majd megveregette a vállam és visszament....

Majd Virág jött ki, hozott vizet, meg zsepit…de elég pocsékul voltam. Simogatta a hátam…de nem volt jobb…Egy hirtelen mozdulatnál viszont liftezett egyet a gyomrom és bizonyos folyamatok után máris jobban lettem…vagyis mondjuk úgy, hogy nem voltam már annyira rosszul.

- Jobban vagy? – kérdezte Virág, akihez már Seb is csatlakozott

- Jó látni, hogy nem csak engem hánytat meg a Abszint – mosolygott teli arccal

- Seb…hagyd már abba, annyira szemetek vagytok Kimivel! – és nyomott a tarkójára egy sallert

- Hozok még vizet, aztán segítek haza menni rendben? – kérdezgetett Virág de nem tudtam válaszolni csak bólogattam.

Virág betett az autójába és elkérte a telefonom.

- Tonyval laksz együtt igaz? – kérdezte miközben a telefonom nyomkodta.

- Igen… - válaszoltam valami más hangon az eredetinél

Megnyomta a tárcsázás gombot és már hívta is.

- Jó estét kívánok Virág Norton vagyok a Red Bull Racing egyik munkatársa, és Tonyval szeretnék beszélni.

A választ nem hallottam, mert elsődlegesen nem tudtam arra figyelni…másodlagosan nem is érdekelt.

- Most viszem éppen haza…eléggé sokat ivott. Megoldható lenne az, hogy haza jön záros határidőn belül? Nem szeretném egyedül hagyni ilyen állapotban.

- Köszönöm szépen! Akkor 10 perc múlva a lakásban. – és letette a telefont.

Kitámogatott a kocsiból. Próbáltam a saját lábamra állni, de nem ment valami okból kifolyólag.

- Basszus Leo…tényleg ne egyél többet mert nem foglak elbírni…bezzeg a fiúk mind iszogatnak, és nekem, nőnek kell betámogatnom egy kétszer súlyosabb pasit az ágyába… - morgott Virág az orra alatt.

Lefektetett a kanapéra, de addigra Tony is hazajött. Nem értettem, hogy mit beszélnek csak annyira emlékszem, hogy Tony felsegít és felvisz az emeletre, mellém tesz egy lavrot, és ő is elmegy aludni. Éjszaka már nem volt semmi bajom. Most már bizton állíthatom, hogy kipihentem magam.

Reggel gyűrötten ébredtem. Égett a gyomrom, és elég furán éreztem magam. Lemásztam az emeletről, hogy igyak egy kis tejet…hátha segít. Erre megszólalt legrettegettebb barátom, a telefonom. Csak néztem a kijelzőt de nem fogtam fel, hogy mi van. Sok volt a tegnap este.

- Igen tessék, Micimackó lakása!

- Itt meg Malacka. – hallottam meg Kimi hangját.

- Igen…megmaradok. Feléd mizu? – tettem a vállamra a telefont amíg kivettem a tejet meg a poharat, hogy töltsek magamnak

- Semmi…csak szólni akartam, hogy hétfőn mentek Sebbel a Donnington Park-i pályára gyakorolni, és lesz egy kisfilmforgatás. Ketten mentek, mert a csapat már lassan elkészül, így mi már ott leszünk a helyszínen.

- Aaahh…oké… - vettem egy nagy levegőt hisz azt hittem visszajön a tej is.

- Hétfőn reggel 8-kor indultok Sebbel. Kint leszünk, Hétfőtől olyan csütörtökig. Úgy hozz cuccot, hogy hideg lesz.

- Na nem mondod?! Angliába élünk ember…itt mindig hideg van!

- Na Zöldfülű vegyél vissza az arcodból mielőtt hasra nem esel benne. Szedd össze magad, ne halljak meg mégegyszer egy ilyen megszólalást. – és letette.

Nem elég, hogy másnapos vagyok, mellé a főnök letol…és hétfőn mehetek Donnington Parkba…Fantasztikus!